A liberális-demokráciákról, az illiberális diktatórikus rezsimekről röviden!

A liberális demokráciákat és az illiberális (autokratikus) rendszereket megkülönbözteti egymástól a fékek, az ellensúlyok, a mindenkori kormányok ellenőrzését, és a hatalmi ágak egymás ellenőrzését szolgáló szabad, független hatalmi ágak rendszere, amelyben a törvényhozói testületek, és a végrehajtói intézményrendszerek, az igazságszolgáltatás, a média, és a civilszervezetek egymástól elkülönülnek, egymás ellenőrzését végzik.

A mindenkori kormányok, a törvényhozás ezen független, egyenrangú szervek hatalmának függetlenségét nem csorbíthatják, mert akkor az egyenrangúságuk megszűnik, és fölé, alárendeltség jön létre közöttük.

Ezért a rendszer önálló, független, és magasszintű működéséhez szükséges forrásokat, eszközöket a mindenkori parlamenti többség kötelessége biztosítani, az éves költségvetés százalékának törvényben meghatározott mértékben, amely hatalmi ágak működését a törvényhozás, mint egyenlő, egyenrangú független hatalmi ág, semmilyen többséggel nem írhat felül, mert a független hatalmi ágak egyenlősége, a függetlenség nem szenvedhet csorbát egy liberális-demokráciában. Orbán a fentieket rúgta, számolta fel.

Továbbiakban szerintem a független hatalmi ágak, a fékek, és az ellensúlyok rendszerének a vezetőinek kinevezéseit a törvényhozás, a végrehajtó, az igazságszolgáltatás egyenjogú csúcsszerveinek demokratikusan megválasztott delegáltjai konszenzussal választhatnák meg, amit ezeknek a szerveknek ratifikálniuk kell saját intézményeikben, a visszaélések elkerülésének érdekében.

Ezzel biztosítják azt, hogy minden független hatalmi ág eredeti akarata érvényesült a hatalmi ágak kinevezett új vezetőinek személyeivel kapcsolatosan. Amennyiben probléma merült fel a ratifikálással kapcsolatosan, akkor új küldött, vagy küldöttekkel egy újabb csúcsszervezeti gyűlésen kell megegyezniük.

A lényeg, hogy ne a pártok delegáltjai kerüljenek a független hatalmi ágak, a mindenkori kormányok ellenőrzését is szolgáló fékek, ellensúlyok rendszerét biztosító testületek élére. Ez lenne a liberális-demokráciák lényege, és a többségük a valóságban is törekszik egyre jobban a hatalmi ágak elválasztására, a felsorolt szempontok figyelembevételével.

A liberális-demokráciák népeinek elődjei a történelmük során éltek totalitárius, és autokratikus rendszerekben királyság, köztársaság formátumában is, és végül eljutottak a mai liberális-demokráciák rendszerébe, és ennek építésén, javításán dolgoznak többségük száz, vagy többszáz éve.

Az illiberális (autokratikus) rendszerekben, csak a választás szabadságának az illúziója adott, a valóságban állami pénzből fenntartott, kiképzett, jól fizetett pártapparatcsikok, egy pártnak, vagy ennek a pártnak alárendelt politikai bábpártjaihoz köthető elitjeinek a kezében van a törvényhozás, a végrehajtás, az igazságszolgáltatás, a média hatalom jelentős része, és ezen párthatalmi ágak részéről a valós ellenzéki pártok, a valós civilszervezetek olyan egyoldalú támadás, elnyomás alatt állnak, amelyben a rendeltetésszerű működésüket, a lehetőségeiket elsorvasztják, és képtelenek a funkcióiknak megfelelni, ezért abnormálisnak látszó, figyelemfelkeltő működésük gyakran ok és okozatra visszavezethető, egy abnormális rendszerben okozatként.

A pártállam vezetői a kirakatban néhány szabad médiaterméket engedélyeznek, támogatnak is a kiegyensúlyozott tájékoztatást elvárva tőlük, ahol megjelennek a propagandistáik, és a párt, a kormányzat propagandatermékei is, és így a működésük eltörpül a kormánymédia, kormánypártok kezében lévő közmédia, és baráti médiáinak a kormány-propagandagépezetének hatása mellett.

De vannak olyan rezsimek is, ahol nincs szabad média, ahol a hatalomra veszélyes szabad médiát felszámolják teljesen, a látszatra sem adva, és független, vagy ellenzéki újságírókat, ellenzéki vezetőket börtönbe zárják koncepciós pereket tartva, vagy balesetnek, terroristatámadásnak álcázott kivégzéseket alkalmaznak.

Ami még fontos, hogy a különböző hatami ágak pártkinevezettjeik, apparatcsikjaik olyan hierarchikus fölé, alárendelt felépítményt hoznak létre álltaluk vezetett intézményekben, mint anno a feudalizmus, és a maffia vonatkozásában ismerünk a takarító nénikre, és a legkisebb város-falú létezésének a feltételeire is vonatkozik, és mindenki családja érintett lehet. A közbeszerzések magánvállalkozóira, a multikra is vonatkozik a hűbéresi rendszer, amennyiben közpénzekhez akarnak jutni.

Hazánk ott tart, hogy bárki, bármelyik apparatcsik, vagy alárendelt személy lefényképezheti a saját, és családja szavazatát a szavazó fülkében, és bemutathatja azt a főnökének, felettes szerv vezetőjének, amennyiben állását, posztját, pozícióját szeretné megtartani, de mindez másokkal szembeni előnyszerzés céljára is alkalmas, úgymint egy jobb állás, magasabb beosztás, a párthűség jutalmazása lehet.

De néha kevéske pénzért, és krumpliért, lisztért stb. is megteszik ezt azok a bizonyos kiszolgáltatott emberek, kiszolgáltatott társadalmi rétegek, amennyiben szavazatuk szükséges önkormányzati, vagy országos választások szintjén.

Orbán-fidesz kormányon kívül még vannak rosszabbak is, mint Erdogan a török elnök, Putyin-Oroszországa, Azerbajdzsán stb. és a totalitárius kommunista Kína, É-Korea is, ahol a látszatra sem adnak. Ezek Orbán és a magyar kormány, a fidesz-KDNP barátai. /Török/

A liberális demokráciák, és az autoriter diktatúrák, totalitárius rendszerek, diktátorok tündöklése és bukása!

A világunk politikai rendszerei két részre bonthatók:

Vannak a liberális demokráciák, és ellenségük a kibékíthetetlen autoriter, totalitárius diktatúrák, és egymás felszámolása a céljuk a világunkban! A liberális demokráciák népeinek a felelőssége az, hogy ezzel tisztába legyenek, és tudják a helyes viselkedést, felismerjék a saját világukat veszélyeztető hatalmak propagandistáiknak hazugságait, összeesküvés elméleteikben rejlő veszélyeket, és akkor eltudják dönteni azt, hogy milyen rendszerben szeretnének élni, mert nincs más, csak ezek a politikai rendszerek vannak a világunkban, és nevezzék magukat népinek vagy isteninek, esetleg angyalinak, kereszténynek, kommunistának, szocialistának, nemzetinek stb. Akkor is csak ez a választék van. Liberális-demokráciák, vagy autoriter, totalitárius diktatúrák? Ez a valós választási lehetőség, minden ember számára. Te döntesz!!! Érted? A döntés a te kezedben van!!!

A liberalizmusnak sokféle arca van, a neoliberalizmus a nyugati liberális-demokráciáktól idegen mostanság, a nyugati liberális demokráciák célja a jóléti, a szociálliberális állam kiépítése, jóléti rendszer működtetése megfelelő szabályozás eszközeivel. A többkulcsos adósávval, és más adók helyes alkalmazásával, a társadalmi igazságosság kritériumainak megfelelve az oktatást, és a szociális kérdéskört prioritásként kezelve. A liberálisok, a szociálliberálisok, a liberális-demokráciák népei a szabadságot, a többpártrendszerrel működtetett demokráciát, négy évente békés választásokon leváltható vezetőkkel, a szegénység felszámolását szeretnék a hazájukban, és az egész világon elérni, és most írom azt is, hogy néha rossz, vagy kevésbé jó módszereket használnak ehhez, amit ellenségeik felnagyítva, hazugságokkal dúsítva, néha hihető módon propagálnak. Viszont a hibák kijavítása működik ezekben az országokban, rendszerekben, és abból is látszik, hogy mindenki nyugaton, vagy nyugati életszínvonalon szeretne dolgozni, élni, és évtizedekben mérve is jelentős a fejlődésük a versenynek köszönhetően, amely verseny a szabályzók segítségével, a jóléti demokrácia érdekében történik.

Ezért a nyugati jóléti liberális-demokráciák fejlődése, a hullámvölgyei után is megállíthatatlan mindaddig, amíg egy atomháború véget nem vet a jóléti fejlődésüknek, amely a diktatúrák, diktátorok utolsó eszköze lenne arra az esetre, amennyiben megbuknak, vereséget szenvednek, és bukásukkal az egész világot megsemmisítésre ítélnék önzésből, gyáva félelmemből, a számonkérés elől így menekülnének el, a megsemmisülésükkel másokat is magukkal rántva. Ha a véreskezű népnyúzó, népirtó gazemberek, diktátorok nem élhetnek, akkor mások se éljenek abnormális elvet alkalmazva, pusztítanák el a világunkat, ha megtehetik a saját népüket is pusztulásra, megsemmisülésre ítélve.

Putyin mondta, ha Oroszország szétesik, megszűnik, akkor a világ többi népe sem érdemli meg, hogy éljen, életbe maradjon. Csak ott sántáit a dolog, hogy Putyin saját vereségét, mentális szétesését Oroszország pusztulásával azonosítja, asszociálja, és megbomlott agyával elpusztítaná az egész világot, a saját népét is beleértve. A kommunista Kína sem különb, hasonló mentalitással pusztítanák el a világot, ha nem győzhetnek beleértve É-Korea vezetőjét is.

Ezért olyan fegyver kifejlesztésén kell dolgozni a liberális-demokráciáknak az USA-EU-NATO vezetésével közösen, amely az atomfegyverek, más tömegpusztító fegyverek bevetését lehetetlenné teszi, feleslegessé tenné, kiiktatná a világunkban.

USA 1945 után egyetlen egyszer sem alkalmazott atomfegyvert Koreában, Vietnámban, Irakban, Afganisztánba sem, bevállalta néha a vereségét is, és kivonta csapatait annak ellenére, hogy a kommunizmus, a terrorizmus, a népírtó diktatúrák, diktátorok terjeszkedése ellen harcolt ezekben az országokban, vitatható sikert érve el. Egy véreskezű, népirtó, tömegpusztító fegyverekkel rendelkező diktátor, egy ilyen kivonulást másként, nehezen élne meg, személyes ügyeként kezelné, nagy valószínűséggel abnormális viselkedéssel reagálna rá.

A demokráciák önvédelmi elkötelezettsége arra irányul, hogy a másodikvilágháború utáni határokat nem változtatják meg erőszakkal, fenntartásukban érdekeltek a béke érdekében, és fenntartják a kialakult világrendet önvédelmi katonai beavatkozással is, amely beavatkozás USA vezetésével történik a világunkban, nem területek annektálásról van szó, mint Oroszország, Kína esetében.

A gyorsan fejlődő diktatúrák, atomfegyverekkel rendelkező diktatúrák viszont felülszeretnék írni a második világégés utáni világrendet, és méricskélik azt, hogy meddig mehetnek el nyílt katonai eszközökkel erőszakot alkalmazva határaik kiterjesztésében, más országok, népek leigázásában.

Putyini-Oroszország most rosszul mérte fel a lehetőségeit, és a kérdés az, hogy működik az oroszok valós önvédelmi, életben-maradási reflexe, és látják-e a valódi megbomlott agyú ellenségüket, és tudnak-e ellene tenni gyermekeik, unkáik jövője, megmaradása, életük megmentése érdekében ? /Török/

Orbán-fidesz szavazó cinkos vagy, és cinkos az is, aki hallgat!

Ennyire még soha sem volt a rendszerváltás óta kiszolgáltatva egy magyar állampolgár, mert a fortélyos félelem igazgat hazánkban, a médiában is, mert ott vannak a megvesztegetett, a zsarolható pártkatonák, és bármire képesek, bármilyen hazugságot képesek propagálni, archívumokat is megsemmisíthetnek, manipulálhatnak, használhatatlanná tehetnek értékes, Orbán-fidesznek nem tetsző dokumentumokat.

Az Orbán-fidesz "értelmiség", az Orbán-fidesz oligarchiák jelentős része Orbán zsebében van, és hasonló függőségi helyzetben vannak az állami szervek, cégek vezetői, beosztottjai, mert Orbán-fidesz kinevezettjei mind, és ennek megfelelően kiszolgálják Orbán-maffia propagandát, és cinkos részeseivé vállnak, többségükben családostól, egzisztenciálisan is. Iskolákban, a kórházakban, a postán, a nyugdíjintézetben, a szakszervezetekben, a médiákban is ott vannak beépülve alvó ügynökként, bomlasztóként, besúgóként, vagy vezetőként, vezető pozícióban, és mindenki tőlük függ.

Mert minden hatóságban ott vannak, a leépített fékek, ellensúlyok, a független hatalmi ágak rendszerében Orbán, és cinkos emberei ülnek vezetőként, és mindenkit ellenőriznek Orbán elvárásai szerint hazánkban, a kormány ellenőrzése viszont megszűnt, így Orbán maffia kezében vannak, Orbán-maffia részeivé váltak, és kiszolgálják azt.

Ezekben az intézményeben, cinkosként szolgáló hűbéresek kezében van az irányítás, és minden beosztott tőlük függ a takarítóig. Ezek a pártkatonák a maffia részei, amely hálóként szővi be hazánkat az államfőt is beleértve, és az ügyészség, a NAV, a Számvevőszék, a Választásibizottság, a Médiahatóság, az Alkotmánybírság, a Környezetvédelmihatóság, a titkosszolgálat, a rendőrség, a katonaság, a bíróság egy része is a kezükbe van, és stb. stb. /Török/